Mi történik a hegyoldalban?

[2020-09-10]

A déli lejtőn folyó munkák iránti fokozott lakossági érdeklődés hatására a Sas-hegy Védő Egyesület 2020. szeptember 10-ére szakmai tájékoztatót hívott össze, melyen a Duna-Ipoly Nemzeti Park két munkatársa: Dr. Kézdy Pál szakmai igazgatóhelyettes és Szontaghné Mosoni Dóra válaszolt a mintegy 25 többnyire közelben lakó és a területet gyakran látogató érdeklődőnek. A bevezető során elhangzott, hogy a területen folyó munkákkal elsődlegesen a természetvédelem érdekeit szolgálják azzal, hogy egy fajgazdag, a korábbinál ökológiailag stabilabb, ellenállóképesebb életközösséget hoznak létre, részben a területen már meglévő őshonos fák előnybe segítésével, részben pedig további molyhostölgy, madárberkenye és mezei juhar csemeték ültetésével. Évszázadokkal ezelőtt ezen a területen szárazságkedvelő, pannon molyhostölgyesek lehettek, melyet a helybéliek szőlő-, majd gyümölcskulturára váltottak, aminek a felhagyása után alakult ki a ma látható bozótos. A természetes úton, de a korábbi emberi tevékenység következményeképpen létrejött vegetáció visszalépés volt az őshonos növények alkotta élőhelyhez képest, melynek visszaállítása "Az élettel teli tölgyesekért" (Life4Oak Forest) névre keresztelt projekt célja.

A terepi bejárás során szóba került, hogy a természetvédelmi célok teljesülésével összhangban a lakosság fokozódó területhasználati igényeit is szeretné kielégíteni a Nemzeti Park. Utóbbi kérdésben korábban lakossági egyeztetést tartott az Igazgatóság, aminek hatékonyságát a résztvevő lakosok erősen megkérdőjelezték. Egyúttal szinte egyöntetűen annak az igényüknek adtak hangot, hogy minél kisebb mértékű legyen a beavatkozás: az utak keskenyek és mesterséges burkolat nélküliek legyenek, a kivitelezők kíméletesebben dolgozzanak, az aprítékolt faanyagot hagyják a területen, kevés mesterséges építmény legyen, stb. Mindössze a hulladékgyűjtők kihelyezésének kérdése osztotta meg a résztvevőket: végül talán sikerült Mosoni Dórának meggyőzni a többséget arról, hogy a környezete iránt elkötelezett embertől elvárható, hogy ne hagyjon hulladékot a hegyen annál is inkább, mivel a Nemzeti Park nem tudja vállalni az edények rendszeres ürítését.

A közel kétórás séta mindkét fél számára a párbeszéd szükségességét igazolta: több tapasztalattal és nagyobb megértéssel búcsúztunk egymástól.