Jane tud valamit

Majdnem 5 éve, 2019. augusztusában járt Jane a Sas-hegyen. Nem a hegytető gyönyörű dolomitszikláin, hanem a hegy alján, amelynek szemetes bozótosát a hivatásos természetvédők pár éve elkezdték igazi tölgyerdővé alakítani. Jane érkezését gyerekek és felnőttek lelkesen fogadták, ő kedves volt és … fáradtnak tűnt. A hosszú magyar nyelvű méltatás alatt azon merengtem, hogy bírja ezt a sok utazást, megéri-e a szén-dioxidot és a fáradságot.

Aztán szót kapott, és egy szót sem szólt. A csimpánzok üdvözlő huhogását hallatta, és egy pillanat alatt minden gyerek és felnőtt felkapta a fejét. Emberi nyelvre váltott, a pusztulásról, a tennivalókról és főképp a reményről beszélt, és ültetett egy körtefát.

Mikor a fiatalokkal – és kevésbé fiatalokkal – beszélgethetett, Jane újra igazán élt. Nekem óriási élmény volt, hogy készíthettem vele egy 29 másodperces videóinterjút. Nem kellett hosszan magyarázni, pontosan tudta, hogy mit várunk tőle. Csillogott a szeme, elvarázsolt összeszedettségével. A Sas-hegyről és a reményről beszélt. Jane kicsi vackorfája ma is ott virít az ösvény mellett.

Gadó György Pál